Fékolaj
A fékfolyadékok olyan hidraulikus folyadékok, amelyek szerepe a fékerő továbbítása a pedáltól a kerekekig. Működésük lényege, hogy szinte összenyomhatatlanok, ezért a pedálra kifejtett erő a folyadékon keresztül minimális veszteséggel továbbítódik.
A fékfolyadékkal szembeni legfontosabb követelmény, hogy magas legyen az úgynevezett száraz forráspontja. A fékfolyadékok ugyanis hidroszkópikusak, ami azt jelenti, hogy vízmegkötő tulajdonsággal rendelkeznek. A légkör nedvességtartalmát megkötve, egyre nő a folyadék víztartalma, ezzel pedig csökken a forráspontja. A száraz forráspont az a forráspont, amit akkor lehet mérni, amikor a folyadék még új, és nem kötött meg nedvességet. Minél magasabbról indul, annál tovább marad a folyadék használható.
A forráspont azért kritikus a fékfolyadék esetében, mert ha – például hosszan tartó nagy igénybevétel esetén – felforr, akkor folyadék helyett részben gáz lesz az az anyag, aminek a fékerőt továbbítania kellene. Márpedig a gáz, a folyadékkal ellentétben, összenyomható, így nem képes az erő továbbítására.
